Brunszvik Teréz(Pozsony, 1775. júl. 27. – Martonvásár, 1861. szept. 17.): a magyarországi óvodaügy úttörője, a nőnevelés jelentőségének hirdetője. Utazásai közben 1808-ban Yverdonban (Svájc) megismerkedett Pestalozzival, aki nagy hatással volt későbbi nevelési törekvéseire. Kezdeményezésére alakult meg a pesti és budai nőegylet, 1828. jún. 1-én Budán Angyalkert néven megalapította az első mo.-i óvodát. 1828. okt. 15-én kísérletképpen felállította az óvodából kikerülő hét éven felüli leányok számára az ún. kézmű-oskolát (pontosabban: krisztinavárosi iparisk.), ahol kézműipari jártasságot sajátítottak el a tanulók. Széles körű tevékenysége eredményeképpen 1836-ban már 14 kisdedóvó intézet működött az országban. Pedagógiai nézeteire hatottak Pestalozzi és Owen egyik tanítványának, Wilderspinnek nézetei, de figyelembe vette hazájának elmaradottabb körülményeit is. 1836-ban a köznemesi ellenzék haladó vezetőivel (Kossuth Lajos, Bezerédj István; Szentkirályi Móric) megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet. A megalakuló óvodák világi jellegűek voltak. ~ a 40-es években ugyancsak társadalmi megmozdulás útján nemzeti nőnevelőképző intézet létrehozásán fáradozott. Egyik legkövetkezetesebb híve a nők egyenjogúsításának. A ~ család szoros barátságban állott Beethovennel, aki martonvásári kastélyukban is időzött. Sokáig B. T.-t tartották Beethoven „halhatatlan kedves”-hez írott nevezetes levelei címzettjének. – M. Felszólítás egy tanintézet felállítása iránt… (h. n. és é. n.); Rajza azon véghetetlen haszonnak, melyeket a kis gyermekek oskolái nyújtanak (h. n. és é. n.); Rendszabási a nemzeti egyesületnek... (Pest, 1830); Mein halbes Jahrhundert B. T. Emlékiratai (Fordította Petrich Béla, Bp., 1926). – Irod. Czeke Marianne-Hrabovszkyné Révész Margit: B. T. élete és jellemrajza. B. naplói és feljegyzései (Szerk. Czeke Marianne, 1938); B. T. pedagógiai munkássága (Vág Ottó, Orosz Lajos, Zibolen Endre tanulmányai, Jausz Béla bevezetése; dokumentumok B. T. szerepéről az első mo.-i óvodák létrehozásában, Bp., 1962). – Szi. Székely Júlia: A halhatatlan kedves (r., Bp., 1963).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.