Bugarszky István(Zenta, 1868. máj. 21. – Bp., 1941. márc. 3.): kémikus, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1899). Tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte, 1891-ben doktori oklevelet kapott. Az állatorvosi főisk.-n 1890-től tanársegéd, 1893-ban segédtanár, majd adjunktus, 1898-tól c, ny. rk. tanár, 1903-tól ny. r. tanár, 1902-től a vegytani tanszék vezetője. 1893-ban kormánysegéllyel külföldi tanulmányutat tett, 1896-ban félévet W. Nernst göttingeni laboratóriumában dolgozott, 1894-ben a bp.-i tud. egy.-en magántanár, majd 1913-ban a II.. kémiai intézet ny. r. tanára. Főként reakciókinetikai kutatásai jelentősek. Bebizonyította a kémiai affinitásra vonatkozó Thomsen-Berthelot-elv fogyatékosságát. A fehérjék fizikokémiai sajátosságaival is foglalkozott, kimutatta amfoter jellegüket. – F. m. Chemia (tankönyv Liebermann Leóval, Bp., 1900); A közeg befolyása a reactiosebességre és a chemiai egyensúly állapota (Bp., 1905); Ismereteink az anyag szerkezetéről (Bp., 1907); Vezérfonal a chemiai-analytikai gyakorlatokhoz (Összeállította Pacsu Jenő, Bp., 1920). – Irod. Gáspár Margit: A magyar kémiai irodalom bibliográfiája (1926-1945).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.