Csató Pál
Csató Pál (Sarkad, 1804. jan. 7. – Pozsony, 1841. febr. 15.): író, újságíró, fordító, az MTA l. tagja (1832). Székely földbirtokos családból származott. Tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd papnövendék lett. 1823-ban elhagyta a papi pályát s 1824-26-ban jogi tanulmányokat folytatott. Gróf Batthyány Józsefnél és Cherrel Ferenc földbirtokosnál nevelősködött. Toldy, Bajza és Vörösmarty haladó köréhez tartozott. 1834-ben akadémiai írnok lett. Egy ideig a Jelenkor c. lap szerkesztőségében dolgozott Helmeczy Mihály mellett. 1837. febr.-ban a Kisfaludy Társ. tagjává választották. Utolsó éveiben személyeskedő harcot folytatott Bajza s az Athenaeum ellen. Kora egyik legnépszerűbb írója volt, igen kedvelték franciás könnyedségű novelláit és vígjátékait. – M. Der kleine Ungar ... (Aug. Ife után, Pest, 1834); Magyar és német beszélgetések (Levrant után, Pest, 1834); A magyar nyelvbeli ragasztékok és szóképzők (Buda, 1834); Megházasodtam (vígjáték, Buda, 1841); Cs. P. szépirodalmi munkái (sájtó alá rendezte és életrajzával bevezette Beöthy Zsolt, Bp., 1883). – Irod. Schmidt Edit Erzsébet: Cs. P. (Szeged, 1941); Radnóti Miklós: Cs. P. Az első modern magyar novellista (tanulmányok, cikkek, Bp., 1956).
