Csorba Zoltán
Csorba Zoltán (Bp., 1904. szept. 27. – Bp., 1981. szept. 11.): a növénykórtan és növényvédelem kutatója, a biológiai tudományok kandidátusa (1961). Egy.-i tanulmányait 1926-ban fejezte be a bp.-i műegy.-en, ahol gyakornok, majd tanársegéd lett, s 1931-ben doktorált. 1930-tól a Földművelésügyi Min. szolgálatában állt, s adjunktus, főadjunktus, majd kísérletügyi ig. volt. 1948-1950 között a Min. Növényvédelmi Szolgálatát vezette. Nyugdíjazásáig, 1969-ig a Növényvédelmi Kutató Intézet ig. h.-e volt. A Magy. Agrártudományi Egy. alapító tagja, 1966-ban aranykoszorús jelvényüket nyerte el, 1973-ban pedig elsőként kapta meg a Horváth Géza-emlékérmet. Maradandót alkotott a növényvédelmi mykológia területén mint az aszkospórás gombák hazai szakértője. Kidolgozta az almafa lisztharmat elleni védekezés módszereit, és foglalkozott a kajszi betegségeivel, az almástermésűek varasodásával és a moníliás megbetegedés elleni küzdelemmel. A szerves fungicidek mint hatóanyagok mo.-i bevezetője volt. Mintegy 140 szakcikke jelent meg, s részt vett a Növénykórtan c. szakkönyv (2. kiad. Bp., 1965) összeállításában is. – F. m. Védekezés az almafa-lisztharmat ellen (Bp., 1939); Általános védekezőmunkák a gyümölcsösben (Kadocsa Gyulával, Bp., 1950); A házikert növényvédelme (Reichart Gáborral, Bp., 1958); Az almafa lisztharmat (Bp., 1962); Harc a gyümölcsfák betegségei és kártevői ellen (Szelényi Gusztávval és Berend Istvánnal, 2. kiad., Bp., 1981). – Irod. Rozsnyai Zsigmond: Cs. Z. (Kertészet és Szőlészet, 1984. 46. sz.).
