Czuczor Gergely
Czuczor Gergely (Andód, 1800. dec. 17. – Pest, 1866. szept. 9.): költő, nyelvész, bencés tanár, az MTA tagja (1831). Jobbágyszármazású, 1817-ben belépett a bencésrendbe, akkor kapta eredeti István keresztneve helyett a Gergelyt. Érsekújváron, Pannonhalmán, Győrött és Pesten tanult. 1824-től gimn. tanár, majd a rendi növendékek tanára; 1829-től gimn. tanár Komáromban; 1835-37 között az MTA ügyvivője és titkári aljegyzője Pesten; 1837-38-ban másodkönyvtáros Pannonhalmán; 1838-45-ben a rendi növendékek tanára Győrött; 1845-66 között az akadémiai nagyszótár szerk.-je Pesten. Nevét az Augsburgi ütközet (1824) c. eposza tette ismertté. Győrött és Komáromban eposzokat (Aradi gyűlés Pest, 1818; Botond Aurora, 1833); balladákat (Szondi, Kont, Hunyadi ) és népdalokat írt, amelyek közül több el is terjedt (Szántó legény dala, Fúj, süvit a Mátra szele ... ). Népies életképei közül ma is hatásos A falusi kislány Pesten. 1848. dec. 21-én Kossuth Hírlapjában kiadta királyellenes forradalmi versét, a Riadót. Ezért az önkényuralom hatévi várfogságra ítélte. 1851-ben szabadult Kufsteinből, s ettől kezdve haláláig Pesten élt, az akadémiai szótáron dolgozott és a Nemzeti Színházban volt dramaturg. Egynapi betegség után elragadta a kolerajárvány. A m. romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője. – M. Poétai munkái (Buda, 1836); Népies költeményei (Pest, 1854); Költeményei (Sajtó alá rendezte Toldy Ferenc I-III, Pest, 1858); A magyar nyelv szótára (Fogarasival együtt, I-VII. Pest, 1862-74); Összes költői művei (Életrajzzal, sajtó alá rendezte Zoltvány Irén, I-III, Bp., 1899); Válogatott művei (Válogatta Hegedűs Géza, Bp., 1956). – Irod. Kottai Virgil: Cz. G. élete- és munkái (Bp., 1885); György Zsigmond: Cz. G. pályája (Kolozsvár, 1903); Tóth Dezső: Két „Vörösmarty epigon” (Irod. tört. Közi., 1966. 6. sz.); Fenyő István: Cz. G. (Népszabadság, 1966. 214 sz.).
