Darvas Lili
Darvas Lili (Bp., 1902. ápr. 10. – New York, 1974. júl. 22.): színésznő. Góth Sándornál tanult; a Budai Színkörben 18 évesen Júliát játszotta (Shakespeare: Rómeó és Júlia). 1921-ben a Magyar Színház szerződtette, először Bús Fekete László Búzavirág c. darabjában játszott, 1922-ben Szomory Dezső II. Józsefében aratott nagy sikert. 1924-ben a Vígszínház tagja lett, itt játszotta Molnár Ferenc híres hősnőit. 1927-ben Max Reinhardt hívására Bécsbe ment, a Josefstädter Theaterben játszott, de vállalt vendégszerepléseket Berlinben is. 1935-ben férjével, Molnár Ferenccel kivándorolt az USA-ba. Emlékezetes sikereket aratott angol nyelven (Waltz of Torreadors, Far Country, First Love). 1945 után először 1959-ben járt Mo.-on. 1963-ban Bécsben a Theater in der Josefstadt felújította Molnár F. Üvegcipőjét, ebben játszott el egy főszerepet németül; 1965-ben Bp.-en, a Madách Színház vendégeként anyanyelvén aratott nagy sikert Eugénia hercegnő szerepében (Molnár F.: Olympia). Filmen keveset szerepelt: Baskircsev Mária (1935, osztrák); A Maupassant-ügy (1938, USA); Találkozz velem Las Vegasban! (1956, USA), de kivételes tehetsége világsikerhez segítette a Déry Tibor novellájából készített m. filmet (Szerelem). A m. televíziónézők az 1972-ben készült Egy óra – három arc c. összeállításban – Délutáni tea; A vádlott; A csalódott Meierné – láthatták utoljára. – F. sz. Louti (Molnár Ferenc: Égi és földi szerelem); Irma (Molnár F.: Üvegcipő); Mima (Molnár F.: Vörös malom); Lujza (Molnár F.: Riviéra); címszerep (Molnár F.: Delila); Jeanne d'Arc (Schiller: Az orleansi szűz); címszerep (Schiller: Stuart Mária); Reichstadt herceg (Rostand: A sasfiók). – Irod. Demeter Imre: D. L.-vel a Margitszigeten (Film, Színház, Muzsika, 1959. júl. 3.); Ungvári Tamás: D. L. (Tükör, 1965. márc. 30.); Gách Marianne: „Minden szerepemet szerettem” (Film, Színház, Muzsika, 1971. máj. 22.); Levendel Júlia: Töprengés az öregségről (Nők Lapja, 1972. dec. 2.); Hámos György: Vallomás a színésznek (Élet és Irod., 1972. nov. 25.); Pályi András: D. L. költészete (Színház, 1973. 2. sz.); Hámos György: Az öregasszony megint meghalt (Népszabadság, 1974. júl. 28.); Possonyi László: In memoriam D. L. (Vigilia, 1974. 10. sz.); Mándy Iván: D. L. (Film, Színház, Muzsika, 1976. ápr. 12.).
