Dercsényi Dezső
Dercsényi Dezső (Vác, 1910. júl. 17. – Bp., 1987. jún. 22.): művészettörténész, Kossuth-díjas (1954), Herder-díjas (1966), a művészettörténeti tudomány doktora (1974). A bp.-i tudományegy.-en végezte tanulmányait. 1936-1949 között a Műemlékek Orsz. Bizottságának előadója, majd 1953-ig a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központjának osztályvezetője volt. 1953-1957 között az Építészeti Tanács Titkárságának, ill. az Orsz. Építési Hivatal műemléki előadója, ezt követően az Építési Min. Műemléki Osztályának vezetője lett. 1965-1975 között az Orsz. Műemléki Felügyelőség tudományos ig.-h.-e. A bp.-i egy.-en műemlékvédelmet és m. középkori művészetet adott elő 1951-től 1967-ig. Tevékenysége meghatározó a II. világháború utáni m. műemlékvédelemben és e munka nemzetközi elismertetésében. Fő kutatási területe: a középkori m. művészet és műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Széles körű szakirodalmi munkásságot fejtett ki. – F. m. A somogyvári Szt. Egyed-apátság maradványai (1934); Nagy Lajos kora (1941); A székesfehérvári királyi bazilika (1943); A mozaik (1943); Az esztergomi Porta Speciosa (1948); Visegrád műemlékei (1951); A jáki templom (1957); Vác (Granasztói Pállal, 1960); Pécs városképei-műemlékei (Pogány Frigyessel és Szentkirályi Zoltánnal, 1966); Román kori építészet Magyarországon (1972, 1974); Mai magyar műemlékvédelem (1980); Esztergomi királyi palota (1975); Kis magyar művészettörténet (Zádor Annával, 1980).– Irod. Major Máté: D. D. 60 éves (D. D. műveinek bibliográfiájával Rozványiné Tombor Ilonától, Bp., 1970); Gerő Ernő: D. D. 1910-1987 (Műemlékvédelem, 1987. 4. sz.); Szabó János: Búcsú D. D.-től (Élet és Irod., 1987. 28. sz.) Papp Rezső: A korszerű műemlékvédelem szolgálatában (D. D. életútja, Dunakanyar, 1984. 4. sz.); Szakál Ernő: D. D. (Soproni Szle, 1988. 1. sz.); Dávid Ferenc: D. D. (Magy. Építőművészet, 1988. 1. sz.); Szücs György interjúja D. D.-vel (Vigilia, 1988. 2. sz.).
