Déri Miksa
Déri Miksa (Bács, 1854. okt. 26. – Merano, 1938. márc. 3.): gépészmérnök, a Ganz Villamossági Gyár mérnöke, majd igazgatója (1923-ig), tiszteletbeli műszaki doktor, az elektrotechnika egyik jelentős magyar úttörője. Zipernowsky Károly és Bláthy Ottó Titusz munkatársaként részt vett a zárt vasmagú transzformátorok párhuzamos kapcsolásán alapuló villamoserőátviteli és elosztó rendszerkidolgozásában (1884–85). Zipernowsky ötlete nyomán kidolgozta és szabadalmaztatta a rendszer egyik döntő elemét, a párhuzamos kapcsolást. Zipernowskyval közös egyéb találmányai közül a legjelentősebb az öngerjesztésű kompaundált szinkrongép. 1902-ben kompenzált egyenáramú gépet, 1904-ben kétkeferendszerű, egyfázisú kommutátoros motort szerkesztett, a róla elnevezett Déri-féle repulziós motort. Emlékezetére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1960-ban „Déri-díj” néven évenként kiosztásra kerülő kitüntetést alapított az erősáramú elektrotechnika terén kifejtett kimagasló elméleti v. gyakorlati tevékenység jutalmazására. – M. A váltóáramok és azok szerepe az elektrotechnika terén (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl., 1886); A mágnesezési görbe egyenlete (Elektra technika, 1917). – Irod. Lomb Frigyes: Az öngerjesztő kompaundált szinkrongépek fejlődése Zipernowskytól és Déritől Tamencevig (Elektrotechnika 1954. 7. sz:); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1959).
