Diószegi Vilmos
Diószegi Vilmos (Bp., 1923. máj. 2. – Bp., 1972. júl. 22.): néprajzkutató, orientalista, az irodalomtudományok kandidátusa (1960). Tanulmányait a bp.-i tudományegy. bölcsészkarán végezte (1946). Az egy. Belső-ázsiai Intézetének tanársegédje (1944–47), majd 1963-ig a Néprajzi Múz. munkatársa, 1963-tól haláláig az MTA Néprajzi Kutató Csoport tudományos főmunkatársa, osztályvezetője volt. Fő kutatási területe a magyarság honfoglalás előtti pogány hitvilágának, ill. ezzel kapcsolatban a m. néphit történeti rétegeinek vizsgálata. Műveiben nagy figyelmet szentelt a samanisztikus kultuszok néphitbeli maradványainak. A samanizmust mint önálló jelenséget más népek körében is tanulmányozta. Öt alkalommal járt ázsiai tanulmányúton: Töröko.-ban (1954), a SZU-ban Szibériában (1957, 1958, 1964) és Mongóliában. Saját gyűjtéseiből, valamint az európai és ázsiai múz.-ok, könyvtárak és adattárak vonatkozó anyagából Bp.-en létrehozta a maga nemében világviszonylatban egyedülálló Sámánhit-Archívumot, amely a samanizmus néprajzi, nyelvészeti, néptörténeti, etnogenetikai kutatását hivatott szolgálni. Samanizmussal foglalkozó kutatásait nemzetközi figyelem kísérte. Szervezte és szerk. a témakör nemzetközi jelentőségű kiadványait. Néphitkutatásaihoz kapcsolva vizsgálta a m. néprajzi csoportok jellegzetességeit (palócok, bukovinai székelyek, moldvai magyarok). Foglalkozott a mo.-i nemzetiségek néphitével is. Tanulmányai m. és idegen nyelven hazai és külföldi szakfolyóiratokban és tanulmánykötetekben láttak napvilágot. – F. m. A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben (Bp., 1958); Sámánok nyomában Szibéria földjén (Bp., 1960); Samanizmus (Bp., 1962); A pogány magyarok hitvilága (Bp., 1967); Sebestyén Gyula (Bp., 1972). – Irod. Ortutay Gyula: D. V. temetésén (Ethnogr., 1972); Varga Mária: D. V. munkáinak bibliográfiája (Bp., 1973).
