Doby Géza Károly
Doby Géza Károly (Bécs, 1877. dec. 30. – Bp., 1968. ápr. 16.): növénybiokémikus, enzimológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1934, r. 1946–49), Doby Jenő rézmetsző fia. A bp.-i tudományegy.-en előbb gyógyszerészi, majd 1902-ben kémiából doktori oklevelet szerzett. 1900–04-ben tanársegéd, 1913-ban a növényélettan magántanára lett. 1904–1922 között Kassán, Magyaróváron, majd Bp.-en a Mezőgazdasági Kísérletügyi Intézet osztályvezetője ill. ig.-ja volt. Közben 1908–09-ben E. Fischer berlini, E. Bourquelot párizsi laboratóriumában volt asszisztens. 1923-ban a bp.-i Közgazdaságtudományi Kar mezőgazdasági szakán a kémia, az áruismeret tanára lett. 1924-ben Michigan State Collegeben (USA) volt cseretanár. 1934–45-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy. mezőgazdasági és állatorvosi karának mezőgazdasági osztályán mezőgazdasági kémiát, majd 1945–48-ban a bp.-i Agrártudományi Egy.-en ugyancsak mezőgazdasági kémiát, növényvédelmet és -kórtant adott elő. 1949-ben nyugdíjba ment. Az enzimrendszereknek a növények élettani folyamataira gyakorolt hatását vizsgálta. Előadást tartott nemzetközi kongresszusokon (Genf 1913, Cambridge 1930). Számos tudományos közleménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. – F. m. A burgonya levélsodródása (társszerzőkkel, Magyaróvár, 1913); Agrokémiai gyakorlatok laboratóriumi könyve (Bp., 1928); Enzimek, fermentumok, erjesztők (A kémia vívmányai, Bp., 1940); A növények nitrogénszükséglete és a műtrágyázás (József Nádor Műsz. és Gazd. tud. Egy. Évk.-e, 1941); Növényi biokémia (Bp., 1959, angolul: London, 1965). – Irod. Pecznik János: D. G., a pedagógus (Agrártud. Közl., 1979).
