Doktorics Benő
Doktorics Benő (Kisgeresd, 1879. dec. 11. – Martonvásár, 1958. márc. 13.): mérnök. 1897-től a bp.-i műegy.-en tanult, ahol 1901-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1903-tól a Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárában mérnökgyakornok, 1919-től a mozdonyépítési műhelyszolgálati ügyosztály főnöke, 1922-től a mezőgazdasági géposztály vezetője, 1928-tól gyárfőnökh., 1930-ban nyugalomba vonult. Fő kutatási területe: különböző energiafajtákkal működő erőgépek tervezése és szerkesztése. 1920-ban szabadalmaztatta függőleges tengelyű szélturbináját és fáradt gőzzel működő kondenzátoros lokomotívját, 1923-ban összenyomott levegővel működő munkaátviteli berendezését. Többfajta, évtizedekig használt gőzmozdonyt tervezett. Műszaki cikkei és tanulmányai szakfolyóiratokban jelentek meg. Az 1906. évi milánói nemzetközi kiállításon ezüstérmet kapott. – F. m. Szívógépek, gázfejlesztők és erőtelepek, mindenféle tüzelőanyag felhasználására való szerkezetek ismertetésével (Bp., 1934; németül is).
