Dollinger Gyula(Bp., 1849. ápr. 10. – Bp., 1937. márc. 2.): sebész, egyetemi tanár. Egy.-i tanulmányait Pesten, Bécsben és Berlinben végezte. 1876-tól műtőnövendék a bp.-i I. sebészeti klinikán. Katonai szolgálat és külföldi tanulmányút után ortopédiai magángyógyintézetet létesített. 1882-ben az ortopédia magántanára, 1891-ben rk. tanár. 1897–1919-ben ny. r. tanár a bp.-i egy. I. sebészeti klinikáján. A hazai ortopédia megalapozója, e tudományág nemzetközileg elismert szaktekintélye. Kidolgozta a gümős csont- és ízületi betegségek konzervatív kezelését, a dongaláb nem véres repozíciójának, a csípőízületi zsugorodások regresszálásának, az idült ficamok véres repozíciójának módszerét. Számos ortopédiai készüléket, csonttörések kezelésére járókötéseket készített. Új elvekre helyezte a művégtag-szerkesztést. Fejlesztette a dongaláb, a gacsos térd műtéti kezelését. Jelentős volt munkássága a zsigeri és idegsebészet terén is. Elsőnek végzett epekőműtétet Mo.-on, foglalkozott a trigeminusneuralgiák sebészi gyógykezelésével. 1902-ben megalakította az Orsz. Rákbizottságot, amely elkészítette az első rákstatisztikát. A Vöröskereszt keretében megszervezte az önkéntes ápolónői intézményt, szorgalmazta az ápolónőképzést. Az I. világháború folyamán kórházat, utókezelő intézetet, művégtaggyárakat szervezett. A Budapesti Orvosegyesületnek, a bp.-i, majd az Orsz. Orvosszövetségnek több éven át elnöke volt. 1884-től több orvosi munkája, szakcikke jelent meg. Irod. Kopits Jenő: D. Gy. (Orvosképzés, 1939); Csillag István D. Gy. (Orv. Hetil. 1967. 19. sz.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.