Eckhart Ferenc
Eckhart Ferenc (Arad, 1885. nov. 18. – Bp., 1957. júl. 28.): jog-és gazdaságtörténész, egy.-i tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1952), az MTA tagja (l. 1919, r. 1934-ig. 1945–49). Egy.-i tanulmányai után 1911-ben a bécsi állami levéltárba került. 1919 ápr.-ában a Tanácsköztársaság a bécsi követséghez osztotta be a m. vonatkozású anyag hazahozatalának előkészítésére. E feladatot a továbbiakban mint külügymin.-i osztálytanácsos folytatta. 1928-ban egy időre a bécsi Magyar Történeti Intézet ig.-ja lett. 1929-től haláláig a bp.-i egy. jogi karán a jog- és alkotmánytörténet tanszékvezető tanára. A polgári történettudomány egyik kiváló képviselője volt. Tudományos munkásságát a pontos forráskutatás, levéltári adatok feltárása és a szélsőségesen soviniszta irányzattal, valamint a feudális eredetű alkotmánytörténeti illúziókkal szemben polgári álláspontról gyakorolt kritika jellemezte. Emiatt 1931-ben támadások érték és majdnem tanszékét is elvesztette. A jogtörténet mellett behatóan foglalkozott gazdaságtörténeti kérdésekkel is. 1943 –45 között a Századok szerk.-je, 1946–49 között a Magy. Történelmi Társulat elnöke. – F. m. A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában (Bp., 1922); Bevezetés a magyar történelembe (Pécs – Bp., 1924); A magyar alkotmányfejlődés (Bp., 1931); Magyarország története (Bp., 1933); A jog- és államtudományi kar története 1667–1935 (Bp., 1936); Thallóczy Lajos, a történetíró (Bp., 1938); A Szentkorona-eszme története (Bp., 1941); Magyar alkotmány- és jogtörténet (Bp., 1946); 1848, a szabadság éve (Bp., 1948); A földesúri büntetőbíráskodás a XVI–XVII. században (Bp., 1954); A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon 1780–1815 (Bp., 1958). Irod. Székely György: E. F. (Századok, 1957. 5–6. sz.); Bónis György: F. E. (Zeitschr. der Savigny-Stiftung).
