Egri Viktor
Egri Viktor (Nagyszombat, 1898. dec. 26. – Pozsony, 1982. aug. 5.): csehszlovákiai magyaríró, újságíró. Szülővárosában végezte elemi isk.- it, 1915-ben érettségizett a pozsonyi felsőkereskedelmi isk.-ban. 1916-ban katona, az I. világháború olasz és francia frontján harcolt. Sopron környékén hadnagyként teljesített szolgálatot. Az 1919-es proletárdiktatúra bukása után hazatért, hivatalnokként dolgozott, 1945-től Pozsonyban élt. 1949-től 1956. okt.-ig az Új Szó kulturális rovatvezetője, 1957-1959 között a Hét c. kulturális hetilap főszerk.-je nyugdíjazásáig, majd az Irodalmi Szemle olvasószerk.-je. Egyik első alelnöke volt a CSEMADOK-nak. – F. m. A rácsablakos ház (r., Bp., 1923); Pierre találkozása (elb., Berlin, 1925); Felkél a nap (r., Pozsony, 1928); Égő föld (r., Bp., 1937); Közös út (színmű, Pozsony, 1952); Márton elindul (r., Pozsony, 1953); Öt színdarab (Pozsony-Bp., 1957); Szívet cserélni nehéz (r., Pozsony, 1960); Boldogok szigete (r., Pozsony-Bp., 1964); Megmondom mindenkinek (r., Pozsony-Bp., 1965); Emberközelben (elb., emlékezések, Pozsony, 1967); Pergőtűzben (r., Pozsony, 1968); Tiszta források (tan., Pozsony-Bp., 1972); A rivalda fényében (tan., kritikák, Bp.-Pozsony, 1975); Angyalbőrben (visszaemlékezések, Pozsony-Bp., 1976); Társakkal és társtalanul (önéletrajzir., Bp.-Pozsony, 1978); A hallgatás évei (visszaemlékezések, Bp.-Pozsony, 1980).– Irod. Sándor László: E. V. halálára (Élet és Irod., 1982. 33. sz.); T. A.: E. V. halálára (Új Tükör, 1982. 35. sz.); Dénes György: Nekrológ (Hét, 1982. 3 7. sz.); Duba Gyula: Nekrológ (Irodalmi Szle, 1982. 7. sz.).
