Egyed Antal
Egyed Antal (Székesfehérvár, 1779. jún. I3. – Dunaföldvár, 1862. aug. 27.): költő, műfordító, az MTA l. tagja (1833). Papi pályára lépett, 1803-ban r. k. pappá szentelték. Több helyen volt káplán, majd plébános, 1829-től Dunaföldváron, ahol rablótámadás áldozata lett. Végrendeletében vagyonát az MTA-ra, a Nemzeti Színházra, a váci siketnémák intézetére, szegény gyermekekre, könyvtárát Dunaföldvárra hagyta. Virág Benedek volt a mentora. Főleg elégiákat (ezeket kötetbe gyűjtve is kiadta), valamint alkalmi és egyházi célzatú verseket írt. Ovidius és Tibullus verseiből fordított m.-ra. Költői pályáján Vörösmarty tanácsokkal és buzdításokkal segítette. – F. m. Elégiák levelekben (Pest, 1831); Kis énekes könyv híveim számára (Pest, 1834); Megváltó (Esztergom, 1836, Kisfaludy-versnemben). – Szi. Vörösmarty Mihály: E. A.-hoz (vers).
