Emőd Tamás
Emőd Tamás (Berekböszörmény, 1888. aug. 11. – Nagyvárad, 1938. szept. 22.): újságíró, költő. Jogot tanult a kolozsvári egy.-en. Első versei 1906-ban A Hét c. lapban jelentek meg. 1906-tól 1914-ig Nagyváradon újságíró. A Holnaposok köréhez tartozott. Ady Endréhez benső barátság fűzte. 1914-ben Bp.-re költözött. Nagy Endrével a m. kabaré megteremtésén fáradozott. 1917-ben a Belvárosi Színház dramaturg titkára, 1922-től az Andrássy úti Színház, majd a Blaha Lujza Színház, 1925-től 1927-ig ismét az Andrássy úti Színház művészeti ig.-ja. 1927–28-ban az Új Színház ig.-ja. A könnyed dalok, franciás ízű sanzonok népszerű mestere. Mintegy 300 dalszövege és közel 80 egyfelvonásosa szerepelt a fővárosi kabarék műsorán. – M. Versek (Nagyvárad, 1911); Dicséret-dicsőség (versek, Bp., 1915); Ferenc Jóska ládájából (jelenetek, dalok, Bp., 1917); Pesti hegedű (Bp., 1918); A magyar kabaré tízéves antológiája (Bp., 1918); Csipke (Három egyfelvonásos színmű, Bp., 1923); Mézeskalács (dal játék, bem. 1923); Nótám, füttyöm, citerám (versek, Bp., 1926); Versek (Bp., 1939). Irod. Relle Pál: E. T. (Világ, 1949. 1077. sz.); Dutka Ákos: A Holnap városa (Bp., 1955); Török Rezső: E. T. (Élet és Irod. 1963. 31. sz.)
