Endrődi Sándor, Kupricz
Endrődi Sándor, Kupricz (Veszprém, 1850. jan. 16. – Bp., 1920. nov. 7.): költő és író, az MTA l. tagja (1899). Németo.-i tanulmányútja során irodalmi és esztétikai előadásokat hallgatott. Megismerkedett a materializmussal, melynek hatása alatt lefordította L. Büchner Erő és anyag c. könyvét (1869). Hazatérése után több lap munkatársa volt. 1877-ben tanári oklevelet szerzett a kolozsvári egy.-en, 1880-tól 1891-ig Nagyváradon tanított. 1902–1919-ben Bp.-en a képviselőház Naplójának szerk.-je. Többször járt külföldön (Olaszo., É-Európa). 1882-ben a Kisfaludy Társ. tagjává, 1907-ben a Petőfi Társ. örökös alelnökévé választotta. A 19, sz. második felének számottevő írói alakja. Szembehelyezkedett az epigonköltészettel, a divatos népi–nemzeti iránnyal; fiatalkori lázadása azonban konzervatív környezetében letört. Költői formanyelve változatos; írt heinei dalokat, az Ausztria- és Habsburg ellenes közhangulatot tápláló kuruc nótákat, anakreoni dalokat. Értékesek Heine-fordításai. Életrajzokat és irodalomtörténeti tanulmányokat is írt. Ferenczi Zoltánnal együtt a Petőfi Könyvtár, Szana Tamással együtt a Petőfi Album szerk.-je, ugyancsak ő szerk. a Magyar Hölgyek Életrajzait 20 füzetben (Pozsony, 1885–86), a Magyar Remekírók sorozatban a Magyar Népdalok és Magyar Népballadák kötetét, valamint a Magyar költészet kincsesháza (Bp., 1895) c. nagyobb költői antológiát. Kiadta Vajda János, Tóth Kálmán, Abonyi Lajos, Bartók Lajos műveit. – F. m. Tücsökdalok (versek, Bp., 1876); E. S. Költeményei 1879–85 (Bp., 1885); Hangulatok. Úti rajzok és költői vázlatok (Nagyvárad, 1887); Kuruc nóták (Bp., 1897); E. S. Összegyűjtött költeményei 1867 – 1897 (I–IV., Bp., 1898); Anakreoni dalok (Bp., 1902–1909); Költeményei 1867–1901 (Bp., 1904, az MTA a Marczibányi-díjjal tüntette ki 1908-ban); Hattyúdalok (versek, Bp., 1906); Őszi harmat után (versek, Bp., 1906); Játszi órák (gyermekversek, Bp., 1920); E. S. Kiadatlan levelei és költeményei (Kiadta Bánkuty Ernő, Győr, 1938). – Irod. Badics Ferenc: E. S. l. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1922); Szabó Richárd: E. S. (Bp., 1926); Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959).
