Engelbrecht Károly
Engelbrecht Károly (Bábolna, 1860. máj. 10. – Bp., 1903. jan. 16.): szőlész. A Keszthelyi Gazdasági Tanintézetben végezte tanulmányait. 1879-ben a Festetics-uradalomban kezdte meg működését, 1880-ban az érdiószegi vincellérképezde segédtanára. 1884-től a pozsonyi Kertészeti és Szőlészeti Szakisk. ig.-ja. 1886-tól az Országos Borászati Kormánybiztos helyetteseként dolgozott a szőlő rekonstrukción. x889-től haláláig a Földművelésügyi min.-ban folytatta munkáját. 1892-től a Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági Tanfolyamon a szőlőművelést adta elő. A filoxéra elleni küzdelem egyik legjelentősebb irányítója volt hazánkban. Az oltványszőlő-termesztés agrotechnikájának fő kidolgozója. Pozsonyi szaklapjain kívül (Szőlőművesek Lapja, Winzer-Zeitung) a Borászati Lapokat (1887–1890), majd a Szőlő és Borgazdasági Lapokat szerk. 1895–1898 között. A Borászati Lapoknak haláláig főmunkatársa volt. – M. Szőleink műtrágyázása, különös tekintettel a homoki szőlőkre (Bp., é. n.); A szőlőoltványok metszéséről, kapcsolatosan a Dezeimeris féle metszési elmélettel (Bp., 1895); Szőlő- és borgazdaság (Bp., 1897). – Irod. D(rucker) J(enő): E. K. (Borászati L. 1903.)
