Eperjessy Kálmán
Eperjessy Kálmán (Erzsébetváros, 1893. febr. 11. – Szeged, 1976. nov. 15.): történész, levéltáros, főiskolai tanár. Az Eötvös Kollégium tagja volt, a bp.-i egy.-en történelem-latin szakos tanári diplomát szerzett (1920). Utána a makói állami gimn. tanára; két éven át József Attila osztályfőnöke volt. 1928–58-ban a Szegedi Tanárképző Főisk. történelemtanára, közben 1945–49-ben a főisk. ig.-ja volt. Bécsi levéltári kutatásai során (1927–28) számos addig ismeretlen térképet kutatott föl Mo.-ról. Később az alföldi falvak és mezővárosok telepítésének, alakulásának és fejlődésének történetével foglalkozott. Leginkább Makó és a Tisza–Maros szögének története érdekelte. Első volt, aki összefoglalta a makói hagymatermelők történetét. Kiadta Nicolaus Olahus: Hungaria. Athila (Juhász Lászlóval, Bp., 1938), Vrancius Antonius: Expeditionis Solymani in Moldaviam et Transsylvaniam libri duo (Bp., 1944) c. művét és 1926-tól a Csanád vármegyei Könyvtár c. tanulmánysorozatot. – F. m. Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban (Szeged, 1928); A bécsi Hadilevéltár magyar vonatkozású térképei (Szeged, 1929); Településtörténetünk időszerű kérdései (Bp., 1938); A magyar falu településtörténete (Bp., 1940); Az alföldi város (Bp., 1945); A magyar falu története (Bp., 1966); Városaink múltja és jelene (Bp., 1971); József Attila makói diákévei (A Makói Múz. füzetei, 16., Makó, 1975). – Irod. Benda Kálmán: E. K. (Századok, 1976. 6. sz.); Oltvai Ferenc: E. K. (Somogyi Könyvtári Műhely, 1977. 1-4. sz.); Szabó Ferenc: E. K. (Honismeret, 1977. 2-3. sz.).
