Erney Móric
Erney Móric (Bp., 1877. febr. 14. – Százhalombatta, 1948. júl. 10.): gépészmérnök. Tanulmányait a bp.-i Műegy.-en végezve, Asboth Emil professzor ajánlására az Aktien Gesellschaft für Dieselmotoren alkalmazottjaként Diesel közvetlen munkatársa lett s részt vett a Diesel-motor kialakításának akkor még folyamatban levő munkájában (1899–1901). Utóbb – mintegy másfél éves belgiumi és angliai tevékenységétől eltekintve (1903–1904) – 1909-ig a Leobersdorfer Maschinenfabrik von Ganz und Comp. (Wien) szolgálatában működött, ahol bevezette a Diesel-motorok gyártását és a gyár első gyártási ágává fejlesztette. 1909–1910-ben Olaszo.-ban dolgozott. 1910-től a Ganz Vagon és Gépgyár főmérnöke, majd műszaki ig.-jaként ismét nagyméretű gáz-, benzin- és nyersolajmotorok szerkesztésével és gyártásával foglalkozott, s a korszerű módszerek és eljárások bevezetésével megteremtette a feltételeket a későbbi Ganz-Jendrassik nyersolajmotorok nagy pontosságot igénylő gyártásának bevezetéséhez. 1921-ben, nem értve egyet a tervezett leépítésekkel, kilépett az üzemből s a Vécsey Jenővel közösen alapított Ikarus Hűtő és Fémáru Rt. (1916) kifejlesztésével megteremtette a hazai autóhűtőgyártást, ami fontos szerepet játszott a hazai gépkocsiipar kifejlődésében. E gyárból fejlődött ki s ennek nevét őrzi a ma már világhírű Ikarus Karosszéria- és Járműgyár.
