Fáber Gusztáv
Fáber Gusztáv (Bp., 1901. jan. 19. – Bp. 1969. ápr. 23.): mérnök, egyetemi tanár. 1927-ben szerzett diplomát a bp.-i műegy.-en, majd a MÁVAG Hídosztályára került. Itt hidakat és vasszerkezeteket tervezett és építkezéseket vezetett. 1939-ben főmérnökké nevezték ki. 1940- 44 között Erdélyben 90 elavult vasúti híd újjáépítését vezette. Irányításával készült a lakihegyi rádióadó. 1945-1947 között a MÁVAG Hídosztályának vezetője volt. 1949-ben az Áll. Mélyépítéstudományi Intézetbe került mint osztályvezető. A bp.-i Duna-hidak újjáépítésének tervezése és irányítása volt a feladata. 1951-ben a BME Villamosmérnöki Karán új mechanika tanszék megszervezésére kapott megbízást. E tanszéken oktatott mint tanszékvezető egy.-i tanár 1953-tól nyugdíjba vonulásáig, 1969-ig. Tagja volt a Nemzetközi Hegesztési Egyesületnek és az MTA Acélbizottságának. Vasszerkezetek gyártásának és szabad szerelésének elméleti kérdéseivel foglalkozott. – F. m. Szilárdságtani példatár (1-2., (Sályi Istvánnal, Bp., 1957-1964); A rugalmas stabilitás kézikönyve (Kovács Oszkárral, Bp., 1963); Hegesztett acélszerkezetek (Darvas Endrével, Bp., 1964); Hegesztett szerkezetek (társszerzőkkel, Bp., 1964). – Irod. F: G. emlékezete (BME Évkönyve, 1968/69); Végh Ferenc: F. G. (Magyarok a természettudomány és technika történetében, I, Bp., 1986).
