Farkas Imre
Farkas Imre (Debrecen, 1879. máj. 1. – Bp., 1976. márc. 25.): költő, operettíró, zeneszerző. A jogot Debrecenben és Bp.-en hallgatta, a doktorátus megszerzése után fogalmazó lett a Honvédelmi Min.-ban és onnan ment miniszteri tanácsosként nyugdíjba. Fiatal kora óta írt érzelmes dalokat, s ezekkel nagy közönségsikert aratott. Népszerűségét főleg az Ady-ellenes körök használták ki. Első színpadi művét, a Jön az idvezítő c. dramolettjét a kolozsvári Nemzeti Színház mutatta be 1905-ben. Későbbi művei operettek, daljátékok voltak, s legtöbbnek maga szerezte a zenéjét is. Az elsőt a Népszínház, a többit a Király Színház, Fővárosi Operettszínház és a Budai Színkör mutatta be. A legtöbbször Az Iglói diákok (1909) és A nótás kapitány (1924) címűeket játszották. A Szüreten c. művét Rábai Miklós koreográfiájával a Magyar Állami Népi Együttes hozta színre. Örök tavasz (Bp., 1948) címmel énekes játékot állított össze Petőfi verseire. Ő írta Berczik Árpáddal együtt egy Hubay operának, a Lavotta szerelmeinek a szövegkönyvét. Az iglói diákokat regényformában is átdolgozta, R. Cassim álnévvel adta ki a Vihar a Szentföldön c. regényét. A Színhází Élet c. hetilap magas példányszámát részben az ő rovatának, a Lelki klinikának köszönhette. – M. Operettek: Pünkösdi rózsa (1920); Rózsika lelkem (1922); Túl a nagy Krivánon (1924); Királyné rózsája (1925); Májusi muzsika (1925); versei: Tűnő évek 1905–1908 (Bp., 1909); Melódia (Bp., 1920); Összegyűjtött költeményei (Bp., 1921); Virágzó fák (Bp., 1923); Városliget (Bp., 1940); Háziállataink (verses képeskönyv, Tahi-Tóth Nándorral, Bp., 1956). – Irod. Somlyó Zoltán: Négyszemközt F. I.-vel (Literatura, 1927. 12. sz.); Falu Tamás: F. I. halálára (Élet és Irod., 1976. 14. sz.); Antal Gábor: F. I. (Magy. Nemzet, 1976. márc. 16.); -szi-: F. I. (Film, Színház, Muzsika, 1976. 14. sz.).
