Fazekas Erzsébet, Gerő Ernőné
Fazekas Erzsébet, Gerő Ernőné (Bp., 1900. márc. 10. – Bp., 1967. máj. 27.): történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora (1953) ~ Anna nővére. Az Iparművészeti Főisk.-n belsőépítészetet tanult. A Tanácsköztársaság idején csatlakozott a kommunista ifjúsági mozgalomhoz. 1919 őszén Bécsbe menekült. A KMP Külföldi Bizottsága Romániába küldte pártmunkára (1921). A román rendőrség többször letartóztatta, ezért 1924-ben Bécsbe, majd Párizsba ment. Dolgozott a Francia Kommunista Párt és a m. kommunista emigráció szervezeteiben, amellett a Sorbonne-on történelmet hallgatott. Részt vett a spanyol polgárháborúban (1936-39), 1939-ben Párizsba, majd Moszkvába került, ahol aspiráns lett a SZU Tudományos Ak.-ja Történeti Intézetében. A Nagy Honvédő Háború idején önkéntes volt a Vörös Hadseregben, a m. és román hadifogolytáborokban végzett politikai munkát. 1945. jan.-ban tért haza. 1945 után pártmunkás, a Nemzeti Segély egyik szervezője, 1949-ben a Tudományos Tanács titkára lett. 1950–53-ban a szegedi JATE-n, majd 1953-57-ben, nyugdíjazásáig a bp.-i ELTE-en az egyetemes történelem tanszékvezető tanára volt. Fő érdeklődési köre a francia forradalom történetére terjedt ki. Lefordította A Spanyol Kommunista Párt története (Bp., 1964) és A Francia Kommunista Párt története (Bp., 1968) c. műveket. – F. m. A felszabadulás útján (Bp., 1945); Az 1849-es és 1868-as nemzetiségi törvény összehasonlítása a történelem haladó erőinek szempontjából (Bp., 1949); Vándorló szerkesztőség (Bp., 1955). –
