Festetics György, gróf
Festetics György, gróf (Ság, 1755. jan. 1. – Keszthely, 1819. ápr. 2.): nagybirtokos, a keszthelyi Georgikon és Helikon alapítója. Fiatal korától 18 évig a hadseregben szolgált. Mint a Graeven huszárezred alezredese több tiszttársával – köztük Laczkovics Jánossal – 1790-ben az ogy.-től kérte a m. ezredek itthon tartását. Ezért II. Lipót, aki egyébként is az udvar veszélyes ellenfelei közt tartotta számon, Belgiumba helyezte át büntetésül. 1791-ben leköszönt rangjáról és családi birtokára, Keszthelyre vonult vissza. Zala vm.-ben vitt ellenzéki szerepe miatt I. Ferenc 1798-ban megfosztotta kamarásságától és eltiltotta udvarától. A nemzeti kulturális törekvéseket bőkezűen pártfogolta. Saját 162 ezer holdas birtokán tapasztalta a mo.-i mezőgazdaság elmaradottságát és a korszerűsítés érdekében jószágkormányzónak meghívta Nagyváthy Jánost. 1792-ben gimn.-ot létesített Csurgón, Nagyváthy tanácsára 1797-ben megalapította a Georgikont, Európa egyik első mezőgazdasági főisk.-ját, amelyet 900 holdas tangazdasággal látott el. A Georgikon megalapításánál Albrecht Thaer és Tessedik Sámuel tanácsait is kikérte. A mezőgazdaság tanárául Pethe Ferencet hívta meg. 1817-től Helikon néven évente irodalmi ünnepségeket rendezett, amelyre hivatalosak voltak a legismertebb költők. Nagy pártfogója volt a tudományoknak. Tagja volt a göttingeni tudós társ.-nak. – M. Leges D. D. Practicantibus in Instituto oeconomico Keszthelyiensi praescriptae (Keszthely, 1800, kézirat az OSZK-ban). – Irod. Galgóczy Károly: Az OMGE emlékkönyve (Bp., 1884); Szabó Dezső: A herceg Festetics család története (Bp., 1928); Benda Kálmán: A magyar jakobinusok (I–III. Bp., 1952–57); Keresztúry Dezső: F. Gy. és a magyar irodalom (Irod. tört. Közl. 1963. 5. sz.).
