Fröhlich Pál
Fröhlich Pál (Torzsa, 1889. dec. 6. – Szeged, 1949. okt. 15.): fizikus, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1928), a polarizációs színkép felfedezője. Egy.-i tanulmányait Bp.-en végezte. Mint ötödéves egy. hallgató Eötvös Loránd meghívására részt vett a balatoni és erdélyi geofizikai kutatásokban. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, megsebesült s tanulmányait csak hosszabb megszakítás után folytatta. 1918-ban doktorált, 1923-tól a bp.-i egy. magántanára, 1924. szept.-től a szegedi egy. kísérleti fizikai tanszékén ny. rk., 1926. okt.-től ny. r. tanár, 1928-ban a szegedi új Kísérleti Fizikai Kutató Intézet megszervezésével bízták meg, s e célból állami kiküldetésben a német egy.-ek fizikai intézeteit tanulmányozta. 1942–43-ban az egy. rektora volt. Klasszikus optikai kutatásai mellett a 20-as évek közepétől érdeklődése a kolloidfoszforok felé fordult, főleg a zselatinfoszforok lumineszcenciáját vizsgálta. 1925-ben a baltimore-i és a chicagói egy.-en folytatta ilyen irányú kutatását, melyekkel e szakterület legkiválóbbjai közé emelkedett. Munkásságának eredményeit főként Physical Review, a Zeitschrift für Physik, Kolloid Zeitschrift és az Acta Chem. Phys. Univ. Szegediensis c. folyóiratokban tette közzé. – Irod. Szalay László: P. Fröhlich (Acta Chem. Phys. Univ. Szegediensis, 1950).
