Gazdapusztai Gyula(Makó, 1931. nov. 15. – Szeged, 1968. nov. 14.): ősrégész, a történelemtudományok (régészet) kandidátusa (1962). Oklevelet az ELTE muzeológia szakán szerzett (1955). 1955-től a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múz.-ban dolgozott. 1958–62-ben a leningrádi Zsdanov Egy. régészeti tanszékén aspiráns. Hazatérte után 1962–68-ban a debreceni Déri Múz. tudományos főmunkatársa, majd a szegedi JATE ókortörténeti és régészeti tanszékén tanszékvezető docens volt. Munkásságának középpontjában a bronzkor állott, de a neolitikus kutatások terén is figyelemre méltót alkotott, elkülönítette a késői neolitikus ún. gorzsai csoportot. Jelentős munkát végzett a halomsírok kutatása terén is. Eredményeiről beszámolt az Archaeologiai Értesítő (1962), a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (1963), a Tiszatáj (1965), A Déri Múzeum Évkönyve (1965) köteteiben. Az Acta Antiqua et Archaeologica társszerk.-je (1963–68), az MTA Régészeti Bizottságának (1964–68) s az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága Régészeti Szakbizottságának tagja (1963–68). Öngyilkos lett. – F. m. Beziehungen zwischen den präschythischern Kulturen des Karpatenbeckens und des Nordkaukasus (Szeged, 1963); A hencidai rézkori aranylelet (Debrecen, 1968). – Irod. Szádeczky-Kardos Samu: G. Gy. (Archaeol. Ért., 1969).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.