Gerendás István
Gerendás István (Debrecen, 1914. márc. 13. – Bp., 1979. márc. 30.): építészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1958). A bp.-i műegy.-en szerzett építészmérnöki oklevelet 1937-ben. 1942-ig különböző magán tervezőirodák munkatársa volt. Középületek statikai tervezésével foglalkozott. A II. világháború alatt szovjet hadifogságba került, megtanult oroszul, és egy ideig mérnöki munkát is végzett. 1947-ben tért haza. 1947-48-ban a Pénzintézeti Központ osztályvezető főmérnöke volt, 1948-49-ben a Magy. Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének főtitkárh.-eként dolgozott. 1949-50-ben a Magy. Néphadsereg Haditechnikai Intézetének tudományos osztályvezetője. 1950-ben a Bp.-i Műszaki Egy. (BME) Hadmérnöki Kara megszervezésével és vezetésével bízták meg. Itt működött 1957-ig mint egy.-i tanár és dékán. 1958-59-ben az Építészmérnöki Kar dékánja, 1959-60-ban az egy. rektorh.-e volt. 1962-től 1965-ig az UNESCO párizsi központjában a műszaki felsőoktatási osztályon dolgozott, s a fejlődő országok műszaki felsőoktatásának megszervezése volt a feladata. Hazatérése után a BME-a volt tanszékvezető, később ismét rektorh. A műszaki felsőoktatás kérdéseivel foglalkozott; számos publikációja jelent meg e témában. Az MTA Építészettudományi Bizottság tagja volt. – F. m. Technological Education as Part of the Educational System (Periodica politechnica, 1960. 1. sz.); A villamosenergia ipari vállalatok gazdasági kapcsolatrendszerének továbbfejlesztése (Boros Ferenccel, Bp., 1971).
