Gergely Márta
Gergely Márta (Barcs, 1913. márc. 28. – Bp., 1973. máj. 22.): író, ifjúsági író, szerkesztő, József Attila-díjas (1951, 1958). Pécsett járt középisk.-ba, ahonnan Ady Endre propagálása miatt eltávolították. 1931-ben Bp.-re költözött, szövőnő Óbudán 1933-ig. 1934-ben A salakmosó c., pécsi munkáskörnyezetben játszódó regényével elnyerte a Pantheon Kiadó Mikszáth-díját. 1935-től számos kisregénye jelent meg a Világvárosi regények c. sorozatban. Témáit elsősorban a különböző társadalmi rétegekben élő nők sorsából merítette. Kisebb elbeszéléseit a Népszava, Magyar Hírlap, Új Idők közölte. 1945 után az ifjúsági irodalommal foglalkozott. 1949–56-ban a Pajtás, 1956-tól a Kisdobos c. gyermekújság szerk.-je. Az úttörőéletről írt ifjúsági regényeket. Népszerű volt egy serdülőlány életéről szóló Szöszi sorozata, melyet számos nyelvre lefordítottak. Játszották három vígjátékát és filmet készítettek a Házasságból elégséges c. regényéből. – F. m. Én, Máthé Erzsébet (r., Bp., 1935); Szolgálni jobb (r., Bp., 1936); Apja lánya (r., Bp., 1946); Meteor (r., Bp., 1948); Gyárváros, előre (ifjúsági r., Bp., 1950); Úttörőbarátság (színmű, Bp., 1952); Kicsi a bors (r., Bp., 1956); Az örökös (r., Bp., 1957); A mi lányunk (r., Bp., 1959); Szöszi (r., Bp., 1958); Házasságból elégséges (r. Bp., 1960); A füstréti Madonna (r., Bp., 1962); Iskolatársak (r., Bp., 1963); Többsincs osztály (r., Bp., 1968); Sárfényes (r., Bp., 1966); Nehéz egyetem (r., Bp., 1969); Teréz, a kedves halhatatlan (Brunswick Teréz életregénye, Bp., 1972). – Irod. Pillanatfelvétel G. M.-ról (Élet és Irod., 1958. 22. sz.); Cs. Nagy István: G. M. ifjúsági regényeiről (Jelenkor, 1964.).
