Gergely Sándor
Gergely Sándor (Sopronkeresztúr, 1896. febr. 2. – Bp., 1966. jún. 14.): író, publicista, Kossuth-díjas (1949, 1956). Apja alkalmi munkás volt, anyja cseléd. A középisk. elvégeztével rövid ideig tartó vidéki újságíró munka után 1915-ben bevonult katonának és a francia fronton szerzett sebesülés következtében átmenetileg megvakult. Többszörös orvosi beavatkozásra 1920-ban visszanyerte látását, és ettől kezdve mindvégig írói és újságírói munkájából élt. 1923-ban a Kékmadár c. baloldali irodalmi folyóirat egyik szerk.-je, 1924–25-ben a miskolci Reggeli Hírlap rovatvezetője volt, de radikális világnézete miatt mindenhonnan távoznia kellett. 1926-ban belépett a KMP-be s ettől kezdve üldözöttsége egyre fokozódott. Szépirodalmi művei és a 100% c. folyóirat, valamint a Parasztok Lapja c. kommunista orgánum szerkesztésében való részvétele sorozatos pereket zúdított a nyakába, 1929-ben az SZDP is kizárta soraiból, nem volt már fórum, amely közzétette volna írásait. Végül 1931-ben súlyos börtönbüntetés elől emigrálni kényszerült az SZU-ba, ahonnan 1945-ben tért vissza. Tizenhárom éves emigrációja idején részt vett a Sarló és Kalapács szerkesztésében, 1937-től pedig az Új Hang szerk.-je lett. 1945 után képviselővé választották, 1945-től 1951-ig az Írószövetség elnöke volt. Írt történelmi és társadalmi regényt, elbeszélést, drámát, rádió- és televíziójátékot, filmnovellát, riportot, publicisztikát, és minden műfajban alkotott maradandót. Legkimagaslóbb teljesítménye az 1955-ben megjelent Rögös út, egy befejezetlenül maradt önéletrajzi ciklus első kötete. – M. Sivatag (elb., Bp., 1922); Béke (r., Bp., 1924); Achrem Fickó csudálatos élete (r., Bp., 1925); Hidat vernek (r., Bp., 1927); Szu (r., 1929); Embervásár (r., 1930); Valami készül (r., 1931); Pereg a dob (r., Bp., 1934): Őszi reggel (válogatott elb., 1957); A Nagy Föld (visszaemlékezések, – Bp., 1957); Tiltott utak (r., Bp., 1961); Felsőbb osztályba léphet (r., Bp., 1964); Hallgatás közben (válogatott riportok, karcolatok, cikkek, 1965). – Irod. Imre Katalin: G. S. (Arcképek a magyar szocialista irodalomból, Bp., 1967.)
