Gogolák Lajos
Gogolák Lajos (Pozsony, 1910. márc. 18. – Bécs, 1987. szept. 22.): történész, újságíró, egyetemi tanár. A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. Bölcsészettudományi Karán Szekfű Gyula tanítványa, később tanársegédje. Első tanulmányai, cikkei a mestere által szerk. Magyar Szemlében jelentek meg; külpolitikai szemléit nagy érdeklődés kísérte. Alapító munkatársa és meghatározó szelleme volt az 1945 előtti Magyar Nemzetnek. A jobboldali demagógiával szemben a Duna-völgyi népek megbékélését szorgalmazta. Származásánál fogva a cseh és szlovák nyelv, valamint művelődéstörténet avatott ismerője volt. A háború előtt a neokatolikus, progresszív Korunk Szava és a Jelenkor, 1945 után a Demokrácia, a Haladás és a Politika c. lapok közölték írásait. 1949-től megszűntéig a Kis Újság munkatársa, a Szabad Művészet egyik szerk.-je, majd a Könyvbarát olvasószerk.-je. 1956 őszétől Ausztriában élt, a bécsi egy.-en a szlovák történelem professzora volt. – F. m. Csehszlovákia (Bp., 1935); Pánszlávizmus (Bp., 1940); Magyarok és délszlávok (Bp., 1940); Szlovák irodalomtörténetek – magyar szerzőktől (Bp., 1943); Mocsáry Lajos és a nemzetiségi kérdés (Bp., 1943); Beiträge zur Geschichte des slowakischen Volkes (1-3., München, 1963-1972); Volk, Nation und Staat im pannonischen Raum vom XVIII. bis zum XIX. Jahrhundert (Eisenstadt, 1973). – Irod. Antal Gábor: G. L. (Kritika, 1988. 3. sz.); Nové Béla: Adalékok egy szellemi repatriáláshoz. G. L.-ról (Kritika, 1988. m. sz.); N. B.: In memoriam G. L. (Irod. Újság, 1988. 2. sz.).
