Gonda Béla
Gonda Béla (Szőllőske, 1851. dec. 28. – Bp., 1933. aug. 7.): mérnök, műegyetemi magántanár, vízügyi szakíró, technikatörténész. Tanulmányait részben a bécsi műegy.-en végezte. Mérnöki oklevelet 1873-ban szerzett a bp.-i műegy.-en. A Felső Torontáli Ármentesítő Társulatnál kezdte munkásságát, majd a Magyaróvári Gazd. Ak.-án (1878), a bp.-i műegy.-en (1878), a felső iparisk.-ban (1880), később a Bp.-i Külkereskedelmi Ak.-n tanított. 1877-ben alapította a Gazdasági Mérnök (később Műszaki Hetilap ) c. gazdasági–műszaki szaklapot. 1882-től a közmunka- és közlekedésügyi min. műszaki tanácsának főmérnöke, 1893-tól a hajózási, Vaskapuszabályozási és kikötőépítési osztály vezetője volt. A Vaskapu-szabályozás terén szerzett érdemeiért számos hazai és külföldi kitüntetésben részesült. 1897-ben megindította a Magyar Hajózás c. szaklapot. A Magyar Adria-Egyesület megszervezője és 1910-től elnöke, valamint a Tenger c. szaklap szerk.-je volt. Több tudományos expedíciót szervezett az Adrián; a m. tengerkutatás megteremtője. 1912-ben nyugalomba vonult. – F. m. Az aldunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása (Bp., 1892; német és francia nyelven is); Vásárhelyi Pál élete és művei (Bp., 1896); A magyar hajózás (Bp., 1899; német és francia nyelven is); Türr István életrajza (Bp., 1925). – Irod. Entz Géza: G. B. (Földr. Közl. 1933); Haltenberger Mihály: G. B. munkája és alkotásai (Bp., 1933) Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964).
