Gondár Jenő
Gondár Jenő (Komját, 1908. aug. 26. – Bp., 1973. aug. 3.): gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1952). A MÁV Istvántelki Főműhelyében lakatosinas volt, közben elvégezte a bp.-i Felsőiparisk. két évfolyamát. Utána a Süss Nándor Optikai Műveknél tervező technikusként dolgozott, magánúton érettségizett. Oklevelét a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.-en szerezte (1934). 1934-től 1948-ig a Hubert és Sigmund Acél- és Fémárugyárban dolgozott, kezdetben tervezőmérnök, majd főmérnök, 1945 után műszaki ig. volt. 1942-ben műszaki doktorátust tett. A Nehézipari Központban csoportvezető, a Nehézipari Igazgatóságon, majd a Kohó- és Gépip. Min.-ban osztályvezető volt, (1948–50). 1950-től 1962-ig a Gépipari Tervező Intézet, majd a Kohó- és Gépipari Min. Tervező Irodáinál (KGMTI) volt szaktanácsadó főmérnök. 1952-től a bp.-i műsz. egy. tanára a mezőgazdaságipari és élelmiszeripari gépek tanszékén, az egy.-i átszervezések után a mezőgazdasági géptan tanszékén működött nyugdíjazásáig, 1969-ig. – Tudományos, irodalmi munkássága is számottevő. Különösen a speciális acélok és az elektronikus olvasztó és hőkezelő berendezések előállítása terén több nemzetközi jelentőségű szabadalma volt, az általa tervezett berendezéseket sokfelé exportálták. Az élelmiszeriparban és a könnyűiparban végzett kutatásai a sugárenergiák, különösen a dielektromos technika ipari alkalmazása körében voltak jelentősek. – F. m. Szálasanyagok és fonalak festőgépei (Bp., 1941); Elektroacél öntödék tervezésének gyakorlati és elméleti alapjai (Bp., 1955); Precíziós öntés gyakorlati és elméleti alapjai (Bp., 1955); Dielektromos technika és ipari alkalmazása (Bp., 1966); Az élelmiszeripar mechanikai üzemű gépei és berendezései. 1. Előkészítés és feldolgozás elméleti alapjai (Bp., 1966); Az élelmiszeripar termikus üzemű gépei és berendezései. 3. Gyártási műveletek elméleti alapjai (Bp., 1966); Az élelmiszeripar speciális feldolgozási technológiái (Bp., 1966); Élelmiszeripari szerkezeti anyagok. 1. r. Különböző fémek és ötvözetek (Bp., 1966).
