Grabócz Miklós
Grabócz Miklós (Bp., 1927. márc. 8. – Bp., 1974. febr. 3.): zenetudós, zeneszerző. A Zeneművészeti Főisk.-n Wehner Tibornál zongorázni, Kókai Rezsőnél komponálni tanult. Már főiskolás korában gyűjtött és feldolgozott népi muzsikát. A főisk.-ról 1949-ben került a Magy. Rádió zenei osztályára. 1949-ben ő vezette a bp.-i Világifjúsági Találkozót megelőző muzsikustábort. Sokoldalú muzsikus volt, egy-két hangversenytermi előadásra szánt kompozícióját kivéve majdnem minden műve gyakorlati célra készült (tömegdalok, népi zenekarra készült feldolgozások stb.). 1951-től a Magy. Rádió népzenei osztályának szerk.-je, majd vezetője volt. Népzenei tanácskozásokon, konferenciákon tevékeny részt vállalt. Sok tekintetben neki köszönhető a hatvanas–hetvenes években létrejött népihangszer-kultusz. – F. m. Győz az élet (tömegdal Szabó Miklós szövegére, 1953); Világok mozgatója (kantáta Várnai Zseni szövegére, 1958); Musica leggiera per orchestra (1958). – Irod. Juhász Előd: Búcsú G. M.-tól (Muzsika, 1974. 4. sz.).
