Greschik Gyula
Greschik Gyula (Lőcse, 1904. jún. 14. – Bp., 1982. aug. 25.): gépészmérnök, egyetemi tanár. A bp.-i műegy. Gépészmérnöki Karán szerzett oklevelet 1928-ban, majd a Ganz Hajógyár emelő-és szállítóberendezések tervezési osztályán kezdte pályáját mint tervezőmérnök. 1938-ban főmérnökké, 1944-ben osztályvezetővé nevezték ki. 1949 és 1951 között az Áll. Ipari Tervező Iroda darutervezési főosztályát vezette, 1951-től 1954-ig a Darutervező Iroda műszakivezetője, 1954 és 1960 között a Gépszerkesztési Irodavezetője. 1952-től másodállásban, 1960-tól főállásban tanított a műegy. emelőgépek tanszékén. Itt működött nyugállományba vonulásáig, 1971-ig, de az oktatómunkában 1975-ig vett részt. A Ganz Hajógyárban több gépipari terméket tervezett, egyebek közt a háborút követő újjáépítésekhez használt úszódarut. Számos külföldi és hazai lapban jelentek meg tanulmányai. Jelentős tudományos munkát végzett szakterülete egy.-i jegyzeteinek megírásában. Munkásságát 1959-ben Pattantyús Ábrahám Géza-emlékéremmel ismerték el. – F. m. Emelőgépek (Bp., 1958); Emelő és szállítógépek gyártása (társszerzőkkel, Bp., 1963); Válogatott fejezetek az anyagmozgatógépek köréből (Bp., 1968); Vonalas létesítmények mérnökgeológiája (Bp., 1975); Engineering geology in designing and consructing of extended linear sited engineering constructions (Bornemissza Tiborral és Molnár Lászlóval, Bp., 1975); Mechanikai és vegyi talajszilárdítási eljárások (Bp., 1976); Anyagmozgató gépek (Bp., 1977); Deep foundations and underground structures (Bp., 1979). – Nekr. G. Gy. (Jövő Mérnöke, 1982. szept. 10.); G. Gy. (Gépipar, 1982. 11. sz.).
