Grósz Emil
Grósz Emil (Nagyvárad, 1865. szept. 30. – Bp., 1941. dec. 8.): szemész, egyetemi tanár, ~ Frigyes orvos unokája. 1887-ben szerzett orvosi oklevelet a bp.-i egy.-en. 1888-tól működött a bp.-i szemklinikán, előbb mint tanársegéd, majd mint adjunktus. 1893–94-ben a tanszék helyettes vezetője. 1894-ben a szemtükrözés tanából magántanár. 1900-ban ny. rk. tanár. 1900–04-ben főorvos előbb a János, majd az István Kórházban. 1903-ban trachomaügyi kormánybiztos, mint ilyennek érdeme a trachoma hazai leküzdése. 1905-től 1936-ig ny. r. tanár a bp.-i egy.-en, az I. szem klinika ig.-ja. Szerk.-je volt a Szemészet, társ szerk.-je az Orvosképzés c. lapoknak. Tanulmányokat írt a keratitis neuroparalyticáról, a tabeses látóidegsorvadásról, a pangásos pupilláról. Kiváló szemműtéteket hajtott végre. Az intézményes hazai orvostovábbképzés egyik megteremtője. Az öregkori hályog gyógyítására az általa leírt műtétet jelenleg is végzik világszerte. Jelentős szemészeti isk.-t nevelt fel. Hosszú ideig volt az orvostovábbképzés központi bizottságának elnöke. Közreműködött a m. tudomány külföldi kapcsolatainak kiépítésében. – F. m. Szemészeti diagnosztika (Bp., 1893); Előadások a szemtükrözésről (Bp., 1897); A szembajok összefüggése a szervezet egyéb betegségeivel (Hoór Károllyal Bp., 1900); A szemészet kézikönyve (I–III. Hoór Károllyal, Bp., 1909–10); A szem tuberculosisa (Orvos képzés, 1913); A trachomaellenes védekezés (Orv. Hetil. 1924); Indikation der Zyklodyalise (Heidelberg, 1924); Operative treatment of glaucoma (Arch. Ophth. 1931); Extraction of senile cataract (1931); Postgraduate medical work in Hungary (1931). – Irod. Bartók Imre: A magyar szemészet története (Bp., 1954); Bíró Imre: Egy klinika nem halhat meg… G. E. arcképéhez (Bp., 1964); Kerekes István: G. E. (Élővilág, 1965. 6. sz.)
