Gruber Ferenc
Gruber Ferenc (Székesfehérvár 1905. márc. 13. – Szarvas, 1971. dec. 31.): mezőgazdasági szakember, akadémiai tanár. Tanulmányait a debreceni Gazdasági Ak.-n végezte el 1926-ban, majd 1932-ben a Közgazdaságtudományi Kar mezőgazdasági szakán. 1936-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.-en doktorált. 1928-tól 1932-ig a keszthelyi Gazdasági Ak.-n és Magyaróvárott a növénytermesztéstani tanszéken gyakornok. 1932-től Magyaróvárott tanársegéd, majd rk. tanár. 1940-től ny. r. tanár, a növénytan, növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás oktatója. 1950-től kutatómunkát végzett, főleg a fű, borsó és kukorica nemesítésével foglalkozott. 1954-ben a szarvasi Öntözési és Talajjavítási (később Öntözési és Rizstermesztési) Kutató Intézetnek volt tudományos munkatársa. Tudományos tevékenysége a m., főleg az alföldi gyepgazdálkodás fejlesztésére és korszerűsítésére irányult. Országos szakértője volt a rét- és legelőgazdálkodásnak. Mint növénynemesítő is sikeresen tevékenykedett, közreműködött az aprómag-nemesítés és -termesztés fejlesztésében. Széles körű tudományos és ismeretterjesztő irodalmi tevékenysége. Közel 500 szakcikke és több könyve jelent meg. Fleischmann Rudolf-emlékéremmel tüntették ki. – F. m. A kisalföldi rétek és legelők legfontosabb gyomnövényei (Magyaróvár, 1939); A gyep hasznos és káros növényei (Mosonmagyaróvár, 1942); Rét és legelő (Bp., 1954); A korszerű legelő és rétgazdálkodás gyakorlata (Bp., 1962); Pázsitok-gyepszőnyegek (Bp., 1964). – Irod. G. F. (Növénytermelés, 1972. 1. sz.).
