Gyagyovszky Emil
Gyagyovszky Emil (Bp., 1881. jan. 7. – Bp., 1961. máj. 16.): költő, újságíró, műfordító, eredetileg vasmunkás. 1903-ban belépett az SZDP-be, 1904–12 között a Népszava munkatársa. 1912–1914-ben az Országos Tásadalombiztosító Intézet (OTI) tisztviselője. 1907-ben jelent meg első verses kötete. Csizmadia Sándor ~ költészetét állította követendő például Adyéval szemben. 1914-ben bevonult, orosz hadifogságba került. 1918 végén jutott haza. A Horthy-korszakban alkalmi munkákból tartotta fenn magát, 1945-től nyugdíjas. Egész életében pártköltőnek, szocialistának vallotta magát. Újabb művei 1956 után jelentek meg. Válogatott verseinek gyűjteményét 1960-ban adta ki. Fordított Csehov, Gorkij, Tolsztoj és más orosz írók műveiből. – M. Az utca (Bp., 1907); A hadüzenet (Bp., 1909); Ünnepet várok (Bp., 1912); Dér-csípte bimbók (Bp., 1960). – Irod. Komlós Aladár: A magyar szocialisztikus líra előzményei és kezdetei (MTA Nyelv- és Irod. tud. Oszt. Közl. 1957); Tiborc Zsigmond: A magyar szocialisztikus líra előzményei és kezdetei (Irod. tört. 1958. 2. sz.).
