Györgyi Géza
Györgyi Géza (Bp., 1930. okt. 8. – Szeged, 1973. aug. 24.): fizikus, a fizikai tudományok doktora (1971). A bp.-i tudományegy.-en kezdte tanulmányait (1948). Negyedéves hallgató korában az Elméleti Fizikai Intézet demonstrátora lett. 1953-ban szerezte meg a diplomáját, majd a Központi Fizikai Kutató Intézetben a kozmikus sugárzási osztályon kezdett dolgozni. 1956-ban az atomfizikai osztályra került, majd a magfizikai laboratórium tudományos főmunkatársa. 1967–68-ban egy évet Franciaországban töltött a francia atomenergiabizottság Joliot-Curie-alapítványának ösztöndíjasaként. Számos más külföldi intézményben is végzett fizikai kutatásokat, többek között a SZU dubnai intézetében és a trieszti Nemzetközi Elméleti Fizikai Központban. Tagja volt az MTA Magfizikai Albizottságának, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat választmányának és a Fizikai Szemle szerkesztő bizottságának. A Zentralblatt für Mathematik állandó referense volt. Az elméleti fizika számos ágában nemzetközi szintű kutatási eredményeket ért el. A hazai elméleti magfizikai kutatások egyik megteremtője. Igen korán felismerte a csoportelmélet jelentőségét s egy.-i jegyzetet írt a forgáscsoportról. Nevéhez fűződik a Goldhaber–Györgyi-modell kidolgozása s a kvantummechanikai Kepler-probléma csoportelméleti tulajdonságainak tisztázása. Doktori értekezését is e témakörben írta (Dinamikai szimmetriák). Feldolgozta s lefordította századunk fizikájának legfontosabb dokumentumait a Magyar Fizikai Folyóirat A klasszikus irodalomból rovatában tette közzé. A kvantummechanikai tanulmányok külön összeállításában is megjelentek (Bp., 1971). Felkutatta és közzétette többek között Ortvay Rudolf, Neumann János és Wigner Jenő hazánkban fellelhető leveleit. Lefordította Ahijezer Kvantum-elektrodinamikáját (Bp., 1961), Wigner Jenő és munkatársai Az atommag szerkezete (Bp., 1969) c. művét, továbbá Wigner Jenő Szimmetriák és reflexiók (Bp., 1972) és Csoportelmélet (Bp., 1978) c. művét. 1955-ben Schmid Rezső-díjat kapott. Öngyilkos lett. – F. m. Relativitás- és kvantumelméleti problémák vizsgálata csoportelméleti módszerekkel (Bp., 1957); Az impulzusmomentum kvantumelmélete (Bp., 1959, 1963); Párkölcsönhatás az atommagban (Bp., 1962); Az atommagok forgási állapotairól (Bp., 1962); Csoportelmélet és a mag héjmodellje (Bp., 1963); Elméleti magfizika (Bp., 1961, 1965, lengyelül 1964); Symmétrics et groupes en Mécanique Classique prérelativiste (Théorie des groupes. Physique classique et quantique, Paris, 1972). – Irod. Frenkel Andor-Marx György: Gy. G. (Fiz. Szle., 1973. 12. sz.).
