Györke József
Györke József (Celldömölk, 1906. dec. 21. – Bp., 1946. szept. 11.): nyelvész, könyvtárigazgató, az MTA l. tagja (1945). A pécsi tudományegy.-en szerzett bölcsészdoktori oklevelet 1929-ben. 1930–36 között Észto.-ban a tartui egy.-en a m. nyelv lektora és a m. intézet vezetője. Hazatérve az OSZK-ban működött, 1945-től mint annak főig.-ja. 1936-tól haláláig a Finn-Ugor Kulturális Kongresszusok Állandó Magyar Bizottsága titkára. 1942-ben a bp.-i egy.-en az urali szóképzéstan és szóragozástan tárgykörből magántanárrá képesítették. 1939-től az Északi Rokonaink (a Magyar-Finn és a Magyar-Észt Társ. Közleményei) c. kiadvány társszerk.-je. Főként a szóképzés problémáival foglalkozott és behatóan tanulmányozta az urali nyelveket, elsősorban a szamojédet. – F. m. Vogul jelzős szerkezetek (Pécs, 1930); Die Wortbildungslehre des Uralischen (Tartu, 1935); Tő, képző, rag (Bp., 1943). – Irod. Lakó György: Gy. J. (Magy. Nyelv, 1946.)
