Győry Elemér
Győry Elemér (Takácsi, 1891. jún. 30. – Bp., 1978. nov. 24.): ref. püspök. Teológiát Pápán és Genfben hallgatott. Segédlelkész volt Nagyigmándon, püspöki titkár Komáromban. 1918-tól lelkész Hetényben, 1923-ban Mo.-ra kényszerült áttelepedni, Komáromban helyettes lelkész, két évig püspöki titkár. 1926-ban teológiai magántanári képesítést szerzett s a pápai teológiai főisk. gyakorlati tanszékén lett tanár. 1928-43-ban Győrött, 1943-tól 1961. okt.-éig, nyugalomba vonulásáig Pápán lelkész. A dunántúli egyházkerület 1935-ben lelkészi főjegyzőjévé, 1943-ban püspökévé választotta. – Számos írása jelent meg egyházi lapokban. – M. Evangélizálás a ref. egyházban (Pápa, 1926); Bizonyságtevés (Pápa, 1928); A francia protestantizmus evangélizáló munkája (Bp., 1929); A kettős tüzes nyelvek fényében (Győr, 1931); Útmutatás a socialis munkák végzéséhez (Bp., 1931); Isten dicsőségének szolgálatában (Bp., 1934); A vasárnap megünneplésének akadályai (Pápa, 1935); Kovács Pál, a ref. presbyter és gondnok (Pápa, 1937); Krisztus király fehér serege (Bp., 1939); Az Egyezmény előzményei (Képes Kálvin Kalendárium az 1978. évre, Bp., 1977). – Irod. Gy. E. (Ref. Egyh. 1979); Bakos Lajos: Isten titkainak sáfára (Ref. Egyh. 1979); Fejes Sándor: Búcsúzás (Ref. Egyh. 1979).
