Győry István
Győry István (Debrecen, 1861. júl. 15. – Alsógöd, 1954. jan. 17.): gyógyszerész, a kémiai tudományok kandidátusa (1953), a kertészeti technológia hazai megteremtője. 1884-ben a bp.-i egy.-en gyógyszerészdoktori oklevelet nyert. 1887–1894 között Lengyel Béla mellett tanársegéd s a gyógyszerészgyakornoki tanfolyamok tanára. 1893-ban kidolgozott arzénmeghatározási eljárásával (Győry-módszer) a bromatometriás titrálás alapját rakta le. 1894-től a Kertészeti Tanintézet kémiatanára. Megszervezte a Tanintézet Kertészeti Technológiai Tanszékét, megszerkesztette hordozható vízfürdős pálinkaüstjét és a háztartási aszaló berendezését. Szakirodalmi munkássága a kertészetre is kiterjedt; huzamosabb ideig a Kertészet és a Gyümölcskertész c. lapok szerk.-je, ill. munkatársa volt. 1913-ban a földművelésügyi min. kertészeti osztályára került, ahol elsősorban a magyar konzervipar kiépítésén dolgozott, megteremtette a dobozos konzervek hazai gyártás át. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a zöldség- és gyümölcsellátás ügyeinek vezetésével bízták meg. Ennek következményeképp 1920-ban „saját kérésére” nyugdíjazták, szaktudását mellőzték. – F. m. A nitrogénmonoxid hatása a natriumaethylátra (Bp., 1892); Új térfogatos módszer a solutio arsenicalis Fowleri és a hánytató borkő vizsgálatára (Bp., 1893); Gyógyszerészgyakornoki tankönyv (Schilberszky Károllyal és Ströcker Alajossal közösen, Bp., 1902); A téli gyümölcs eltartása gyümölcskamrában (Bp., 1904); Der Obst- und Gartenbau des Königreiches Ungarn (Bp., 1904); Lo stato della pomicoltura e dell'orticoltura in Ungheria (Bp., 1911).
