Hadik András, gróf
Hadik András, gróf (valószínűleg a Csallóközben, 1710. okt. 16. – Bécs, 1790. márc. 12.): tábornagy. Felvidéki kisnemesi család sarja. 22 éves korában zászlósként a Dessewffy huszárezredbe állt, s a török elleni háború kezdetén (1736) már kapitányi rangban szolgált. Részt vett az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban (1756–1763). 1744-ben ezredes, 1747-ben tábornok, 1756-ban altábornagy. 1757. okt.-ben egy merész portyázáson Berlint is megsarcolta, ezért a hadműveletért a Mária Terézia Rend nagykeresztjét kapta. 1758 végén lovassági tábornok, 1760-ban a német birodalmi és a császári sereg ideiglenes fővezére, 1762–63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnoka. A háború befejezése után a csernovici és futaki uradalmat kapta királyi adományba, valamint grófi rangot, amihez 1771-ben a futaki előnév, 1777-ben a német birodalmi grófi rang járult. 1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-től 1768-ig Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, egyben az erdélyi kormányszék vezetője. Ebben a minőségben indítványozta – Mo.-on elsőként – a jobbágyrendszer felszámolását. 1769-ben a karlócai illír nemzeti kongresszus kir. biztosa. 1772-ben a Lengyelo.-ot megszálló császári csapatok fővezére, majd rövid ideig a Habsburg birodalomhoz csatolt lengyel terület első polgári kormányzója. 1774-ben tábornagy és haláláig a bécsi Udvari Haditanács elnöke. 1789-ben II. József kinevezte a török elleni háború fővezérévé, de ezt romló egészsége és lábsebe miatt már nem tudta ellátni. Az ő nevéhez fűződik a bukovinai székelytelepek létrehozása (Hadikfalva, Istensegíts stb.). – Irod. Fülek Henrik: H. altábornagy portyázó menete Berlinbe 1757-ben (Hadtört. Közl. 1896); Gyalókay Jenő: H. A. tábornagy mint hadtörténetíró (Hadtört. Közl. 1931); Markó Árpád: Futaki gr. H. A. tábornagy (Bp., 1944); Makkai László: H. A. az erdélyi mezőgazdaságról (Agrártört. Szle, 1957)
