Hahn István
Hahn István (Bp., 1913. márc. 28. – Bp., 1984. júl. 26.): ókortörténész, egy.-i tanár, az MTA tagja (l. 1979, r. 1982). Egy.-i tanulmányait a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en végezte, ahol 1935-ben latin-görög-történelem szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Elvégezte az Orsz. Rabbiképző Intézetet. 1953-ban a bp.-i Eötvös Loránd Tudományegy. esti tagozatán orosz szakos tanári oklevelet kapott. 1953 után középiskolai tanár volt. 1952-55-ben a bp.-i Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola, 1955-64-ben az Egri Pedagógiai Főiskola tanára. 1964-től a bp.-i Eötvös Loránd Tudományegy. görög-római történeti tanszékén adjunktus, 1959-től docens, 1963-tól tanszékvezető egy.-i tanár. 1958-ban a történelemtudomány kandidátusa, 1972-ben doktora lett. Az ókori keleti és görög-római történelem és vallástörténet szinte minden területével foglalkozott, így a mükénéi és a homéroszi kor királyi tulajdonának vizsgálatával, az ókori keleti földtulajdonviszonyokkal, a paraszti függőség formáival a késő ókorban, az ókori városfejlődés eredményeként a rabszolgaság kiszorulásával, a második triumvirátus hadszervezetével. Jelentősek az alexandriai Appianoszra vonatkozó forráskritikai tanulmányai. – F. m. A világteremtés az iszlám legendáiban (Bp., 1935); A felavatott ifjú könyve (Fisch Adolffal, Bp., 1938); Zsidó ünnepek és népszokások (Bp., 1940); A fény ünnepe (Chanukka) (Bp., 1941); A zsidó nép története a babiloni fogságtól napjainkig (Bp., 1947); Történelem. A középiskolai általános továbbképzés és oktatókáderképzés tananyaga. Ősközösség, ókor, korai középkor (Bp., 1953); Az időszámítás története (Bp., 1960); Az ókor története (Az idő sodrában, I. Bp., 1967); Istenek és népek (Bp., 1968; 2. átdolg., bőv. kiad., Bp., 1980; németül is: Götter und Völker, Bp., 1977); Karthago (Máté Györggyel, Bp., 1972); Világtörténet képekben (I, Kulcsár Zsuzsannával és Szabó Miklóssal, Bp., 1972); Róma istenei (összeáll., bev., jegyz., Bp., 1975); Hitvilág és történelem. Tanulmányok az ókori vallások köréből (Bp., 1982); Naptári rendszerek és az időszámítás (Bp., 1983); Álomfejtés és társadalmi valóság. Artemidorus Daldianus mint társadalomtörténeti forrás (Bp., 1985).– Irod. Berend T. Iván: H. I. (Magyar Tudomány, 1984. 12. sz.).
