Hegedűs István
Hegedűs István (Kolozsvár, 1848. szept. 7. – Orosháza, 1925. dec. 31.): irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1896, r. 1910). A kolozsvári ref. kollégiumban, ezután a pesti ref. teológián, majd a berlini, később a lipcsei egy.-en tanult, 1872-től a kolozsvári ref. kollégium tanára, 1881–87 között ig.-ja. 1886-tól a kolozsvári egy. magántanára. 1887-től a kolozsvári, 1890–1919 között a bp.-i egy.-en a klasszika-filológia tanára. 1893-tól a Kisfaludy Társ. tagja. Hosszabb ideig a Philologiai Társ. Elnöke. Az Erzsébet Népak. megalapítója. Számos klasszika-filológiai, összehasonlító mitológiával, irodalomtörténeti és a m. humanizmus történetével foglalkozó tanulmánya jelent meg. Drámai költeményeit (A költő leánya, Éjféli párbaj) a kolozsvári Nemzeti Színház előadta (1881). Sokat fordított, főleg Aiszkhülosz, Menandrosz, Janus Pannonius, Goethe, Schiller, Grillparzer műveiből. Apáczai Csere János munkáiból, továbbá m. humanista írók alkotásaiból adott ki. – F. m. Utilismus a nevelésben (Bp., 1879); Költemények (Bp., 1881). Irod. Huszti József emlékbeszéde (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1932).
