Heinrich László
Heinrich László (Kolozsvár, 1910. szept. 9. – Kolozsvár, 1985. dec. 7.): romániai magyar tanár, tudománytörténész, író. A kolozsvári Bolyai Egyetemen fizika-kémia szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett. Egy ideig különböző középisk.-ban tanított, majd 1932-ben fizikából egy.-i doktori címet szerezve, a Bolyai Egyetemen tanított tovább. Fiatal évei óta rendszeresen írt egy.-i jegyzeteket és középisk.-i tankönyveket, szakcikkeket és tudományos tanulmányokat, tudománynépszerűsítő dolgozatokat. Szaklapok szerkesztőségében szerkesztőkén tevékenykedett. Rovatvezető munkatársa volt a Jóbarát c. lapnak és a Matematikai és Fizikai Lapoknak. A tanügyből való kényszerű távozása után mérnöki munkakörben 1958-tól 1961-ig a Tehnofrig üzemben a rozsdamentes acélok elektronikus fényezésére használt elektrokémiai eljárás kérdéseit kutatta. 1961-től 1972-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a kolozsvári Agrokémiai Kutató Laboratórium mérnöke, tudományos kutatója, majd fővegyésze volt. Itt az erdélyi talajoknak a növények által hasznosítható magnézium- és káliumtartalmát elemezte, és több tudományos közleményt publikált. A fizika körébe vágó szakkönyvei, tudományos dolgozatai, a fizikával, ill. fizikatörténettel kapcsolatos ismeretterjesztő könyvei jelentek meg. – F. m. Elemi részek (Koch Ferenccel; Kolozsvár, 1958); Tudod-e? Kérdések és feleletek a természettudományok és a technika köréből (Kolozsvár, 1960, 1962); Hogyan oldjuk meg a fizika feladatokat? (Koch Ferenccel. Kolozsvár, 1971, Bukarest, 1972); Az első kolozsvári csillagda (Kolozsvár, 1978); A Principiából és az Opticából (vál. Newton írásaiból, bevezette és jegyzetekkel látta el, Bukarest, 1981); Newton klasszikus fizikája (Kolozsvár, 1983); Károly József lrén nagyváradi fizikus (Bukarest, 1985); Színes fizika (Bukarest, 1985). – Irod. Koch Ferenc; Heinrich tanár úr (A Hét, 1980. 52. sz.); Máthé János: H. L. Tudományos arcképcsarnok (Művelődés, 1983. 2. sz.); Kunfalvi Rezső: Newton klasszikus fizikája (Természet Világa, 1984. 4. sz.); Végh Ferenc: Egy tudománytörténész halálára (Magyar Nemzet, 1987. szept. 8.).
