Hell Miksa
Hell Miksa (Selmecbánya, 1720. máj. 15. – Bécs, 1792. ápr. 14.): csillagász, jezsuita, ~ Máté Kornél fia. Bölcsészeti tanulmányait a bécsi egy.-en végezte. Rövid ideig Lőcsén, majd a kolozsvári egy.-en tanított. 1755-ben a bécsi csillagvizsgáló ig.-jává, az egy.-en a mechanika tanárává nevezték ki. Bár életének nagyobb részében Bécsben működött, a m. csillagászokkal állandó kapcsolatot tartott. Irányításával épült a kolozsvári, egri, budai és nagyszombati csillagvizsgáló. 1757-ben indította meg a nemzetközi tekintélyre szert tevő Ephemerides Astronomicae… c. 1793-ig megjelent csillagászati folyóiratot. VII. Keresztély dán király megbízásából Sajnovics Jánossal a norvégiai Vardöbe utazott, hogy megfigyelje a Venus bolygónak 1769 jún.-ában a Nap-korong előtt való átvonulását. Ez esemény alapján számította ki először helyesen a Nap-Föld-távolságot. Kora csillagászai közül többen kétségbe vonták számításának helyességét, de a későbbi mérések őt igazolták. Vardöi útjuk szolgáltatott alkalmat munkatársának, Sajnovics Jánosnak, hogy a m.-lapp nyelv rokonságáról elméletét kifejtse. Sok irányú érdeklődését művei is tükrözik. 1745–1755 között több matematikai tankönyvet tett közzé. Könyvet írt a mesterséges mágnesek készítéséről és alkalmazásáról, számos csillagászati tanulmányt jelentetett meg részben az Ephemeridesben, s megírta Anonymus nyomán Mo. régi földrajzát. Érdemei elismeréséül számos tudományos testület választotta tagjai közé és megbízták a bécsi Tudományos Ak. megszervezésével. – F. m. Elementa algebrae (Vindobonae, 1745); Elementa mathematicae (Claudiopoli, 1755); Observatio transitus Veneris (Vindobonae, 1770); De parallaxi solis (Vindobonae, 1772); Tabula geographica Ungariae veteris (Pestini, 1801); Útinaplójából közölt C. L. Littrow részleteket: P. Hell's Reise nach Wardoe (Wien, 1835). – Irod. Herman Ottó: H. M. (Tört. tud. Közl., 1891); Pinzger Ferenc; H. M, emlékezete (I–II. Bp., 1920–1827); Dezső Lóránd: A magyar csillagászat története (Kolozsvár, 1922); Horváth Árpád: H. M. (Csillagok világa, 1948. 4. sz.); Bulla Béla: Néhány szó a magyar földrajztudomány haladó hagyományairól (Földr. Közl. 1954); ifj. Bartha Lajos: A magyar csillagászat történetéről (II. Bp., 1958); M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században (Bp., 1964).
