Hellebronth Vilmos
Hellebronth Vilmos (Kassa, 1895. febr. 24. – Bp., 1971. máj. 20.): altábornagy, politikus, miniszter. A Ludovika Ak. elvégzése után az I. világháborúban tüzérfőhadnagy, majd a tüzérségi felügyelőség tisztje. A bp.-i műsz. és gazdaságtudományi egy.-en mérnöki oklevelet szerzett. Vezérkari alezredes (1935), a Honvédelmi Min.-ban a fegyverzeti anyagellátás osztályvezetője (1938–40); vezérkari ezredes (1939), a légierő V. (anyagi és elvi ügyek) csoportfőnöke (1941–44), a repülőipari kormánybiztosság vezetője (1941), vezérőrnagy (1942). K-i frontszolgálatát követően a nyilas puccs (1944. okt. 15.) után a háborús termelés folyamatos vezetésével megbízott tárcanélküli min. (1944. okt. 16. – 1945. márc.), altábornagy (1944). Államközi megállapodást kötött a németekkel a hadianyaggyárak kitelepítésére; Németo.-ba telepítette a bombázások után megmaradt Duna Repülőgépgyárat és a Magy. Áll. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) repülőgép osztályát. Amerikai fogságba esett, Ny-ról hazahozták (1945. okt. 3.); mint háborús bűnöst a Népbíróság golyó általi halálra ítélte; köztársasági elnöki kegyelem folytán (1946. okt. 21.) életfogytiglani börtönt kapott. 1963-ban helyezték szabadlábra. Haláláig fordítóként dolgozott. – Irod. Teleki Éva: Nyilasuralom Magyarországon 1944–45 (Bp., 1974).
