Heller Bernát(Nagybiccse, 1871. márc. 16. – Bp., 1943. febr. 26.): orientalista, irodalomtörténész, folklorista. Tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en és a Rabbiképző Intézetben végezte. 1894-ben bölcsészdoktorrá, 1896-ban rabbivá avatták és ugyanabban az évben középisk, tanári oklevelet szerzett. 1896-tól 1919-ig főreálisk. tanár. 1919-től 1922-ig a pesti zsidó gimn. ig.-ja, majd – kétéves megszakítással (1931–33) – 1935-ig az Orsz. Rabbiképző Intézet tanára. Sokoldalú, külföldön is ismert tudományos munkássága a bibliatudományra, a héber mesekutatásra, az iszlám mese-, monda- és legendavilágának tanulmányozására, a m. mesék és mondák kapcsolatainak vizsgálatára és az összehasonlító irodalomtörténetre terjedt ki. Megírta a héber és az arab mese történetét, elsőként dolgozta fel az Antarról szóló középkori arab lovagregényt és jelentős tárgytörténeti adatokat szolgáltatott a m. mondákhoz, valamint klasszikusaink magyarázatához. – F. m. Az evangéliumi parabola viszonya az Aggádához (Bp., 1894); Mely főszempontokból alakította át Goethe az Iphigeniáját? (Bp., 1899); Az arab Antar-regény (Bp., 1918); A héber mese (I–II, Bp., 1923–1924); A Biblia a költő Zrínyi Miklós műveiben (Bp., 1925); Das hebräische und arabische Märchen (Leipzig, 1930); Die Bedeutung des arabischen Antar-Romans für die vergleichende Literaturkunde (Leipzig, 1931). – Irod. Scheiber Sándor: Dr. H. B. élete és tudományos munkássága (Izr. Magy. Irod. Társ. Évk. 1943): Honti János: H. B. (Ethnographia; 1943.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.