Herrich Károly
Herrich Károly (Makó, 1818. dec. 4. – Bp., 1888. nov. 21.): vízépítő mérnök, a Tisza-szabályozás felügyelője. Tanulmányait Pozsonyban és a pesti Mérnöki Intézetben végezte 1841-ben. Előbb mint uradalmi mérnök a Tiszántúlon dolgozott, majd 1847-től a Tisza-szabályozásnál a felső-tiszai szakasz osztálymérnöke volt. A szabadságharc után 1850-től a Tisza-szabályozási bizottmány főmérnöke, 1857-től a központi felügyelőség ideiglenes főnöke lett, 1863-ban több tervváltozatot dolgozott ki a tisza-körösi öntöző- és hajózócsatornára, 1867-ben mint min. osztálytanácsos, majd 1869-től a Tisza-szabályozás központi bizottságánál mint műszaki tanácsos vitt vezető szerepet a Tisza-szabályozásban; újjászervezte a Tiszavölgyi Társulatot (1877–78). Az elért eredmények azonban nem voltak elegendők az 1879-i szegedi árvízkatasztrófa elhárítására. 1879-ben nyugdíjazását kérte. Tekintélyes irodalmi tevékenysége magas szakmai felkészültségről tanúskodik. Első volt hazánkban, aki a mezőgazdasági vízgazdálkodást szervezte. – F. m. Észrevételek Lechner Gyula előadására (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1871); Előterjesztés a Tiszaszabályozás keletkezéséről, fejlődéséről és jelenlegi állásáról (Bp., 1873); A Buda és Pest közötti Dunaszabályozásról (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1875); Tiszaszabályozás és a szegedi válság (Bp., 1879). – Irod. Sárközy Imre: Régibb vízimérnökeink… (Bp., 1897); Magy. műszaki alkotók (Bp., 1964).
