Hont Ferenc

Full text search

Hont Ferenc (Szeged, 1907. ápr. 4.Bp., 1979. márc. 11.): rendező, igazgató, színházesztéta, az irodalomtudományok kandidátusa (1964), Görög Ilona színésznő férje, Kossuth-díjas (1949). Miután Bécsben és Berlinben színésznek tanult, hazatérve Szegeden 1925. ápr. 22.-én fellépett Karinthy Frigyes Holnap reggel c. tragikomédiájának főszerepében. 1925-től 1927-ig Párizsban Gémier mellett tanulta a rendezést. Hazatérve 1928-1937-ig a szegedi színház rendezője volt, de közben bp.-i színházakban (Új Színház, Magyar Színház, Bethlen téri Színház) is rendezett. 1933-ban megalapította a Szegedi Szabadtéri Játékokat és ő rendezte elsőként szabadtéri színpadon Az ember tragédiáját. Tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. 1935-38-ban az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában tanított. 1935-1937 között A Színpad, 1938-1939-ben a Független Színpad c. folyóiratokat szerkesztette. 1937-1943-ig vezette a Független Színpad színjátszó csoportját. Ő mutatta be Csokonai Tempefőijét, Madách Civilizátorát, Molière Dandin Györgyét. Utóbbit 1942-ben betiltották. A háború alatt munkaszolgálatosként került a frontra, majd átszökve a szovjet csapatokhoz, hadifogoly. 1945. jún.-ban tért haza. 1945-1949-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatója, a Madách Színház igazgatója, 1948-1949-ben az Állami Filmgyártó Vállalat művészeti vezetője, 1950-1951-ben az Ifjúsági Színház igazgatója, 1951-1952-ben a Madách Színház rendezője volt. 1952-ben alapító igazgatója az Országos Színháztörténeti Múzeumnak, majd annak 1957-ben történt átszervezésekor elnöke a Színháztudományi és Filmtudományi Intézetnek, 1959-től 1969-ben történt nyugdíjazásáig a Színháztudományi Intézet igazgatója és az ITI (Nemzetközi Színházi Intézet) magyarországi elnöke. Szerkesztette a Színháztörténeti Értesítő (1953), Nagy Magyar Színészek (1957) és a Magyar Színháztörténet (1962), A színház világtörténete (1972) c. műveket. Számos szakcikke jelent meg a folyóiratokban. Oktatói munkáját előbb a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd egyetemi docensként a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta. 1941-től élete utolsó napjáig vezetett naplót, ebből részleteket közölt a Tiszatáj (1982. 4. sz.), a Kritika (1985. 2. sz., 10. sz., 12. sz.) – M. A színjáték (Bp., 1932); Színház és munkásosztály (Bp., 1935); A színészi képzelet fejlesztése Bp., 1936); Az eltűnt magyar színjáték (Bp., 1940); Költészet a dobogón (Bp., 1942); A rendező munkája (Bp., 1952); A színjátszó munkája (Bp., 1952); Valóság a színpadon (Bp., 1960). A cselekvés művészete (1972); Kis színházesztétika (Bp., 1976). – Irod. B: H. F. hatvan éves (Kritika, 1977. 4. sz.); Péter László: H. F. -születésének 75. évfordulóján (Csongrád Megyei Hírlap, 1982. ápr. 2.); Sas György: Egy élet a színház szolgálatában (Dunántúli Napló, 1982. ápr. 6.); Kazimir Károly: H. F. emlékezete (Színház, 1979. 7. sz.); Tolnai Gábor: H. F. koporsójánál (Kortárs, 1979. 6. sz.); Csaplár Ferenc: Nekr. (Somogyi Könyvtári Műhely, 1980. 1-2. sz.).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi